Első dolgom az volt, hogy eljussak a szállásra, és mivel helyi couchsurfinges kontaktom lelkemre kötötte, hogy a Mai Linh taxitársasággal menjek, méghozzá egy általa leírt útvonalon, reménytelenül próbálkoztak beszervezni a helyi hiénák, akik persze itt is azonnal lecsapnak a friss és naiv zsákmányra. Egyetlen probléma az volt, hogy ilyen taxi nem áll meg a reptéren. Illetve megáll, de beszállni nem lehet. Néhány kísérlet után kiderült, hogy egy zöld inges muki az ő emberük, tőle lehet autót rendelni. Persze rögtön ott termett két rivális taxis, akik 5000 dong (kb 50 forint) kenőpénzt csúsztatva a zsebébe igyekezték megkaparintani. Ezt ő szerencsére visszautasította, majd mosolyogva közölte, hogy a magyar nők a legszebbek a világon, pár éve a Miss World is magyar volt (!?).
A szállásom a központban egy 10 emeletes ház hetedik emeletén lévő kis szoba, valódi puritán berendezéssel. A fürdőszobában egy konyhai mosogató, egy vécécsésze, egy cső a falon és egy lyuk a földön az összes kellék, a szobában pedig egy matrac, tv, hűtő, az egyik sarokban mini gázfőző (nem akármelyikben, hanem a feng shui szabályai szerint) és egy kb 40 centi magas galéria raktárnak, ahol aludni fogok.
Nga, aki a Deloitte-nál főnöki asszisztensként dolgozik, rögtön egy pohár vízzel kínált, amit boldogan és naivan hajtottam fel, mire tudatosult, hogy ennek rossz következményei lehetnek fosásügyileg (ezt este még egy pohár tejjel fokoztam, de jelentem, eddig semmi). Mangót és papayát pucoltunk, és robogóra pattantunk egy éttermet keresve. Szűk sikátorokon keresztül jutottunk el egy helyi levesezőbe, ahol "mennyei" marhahúslevessel kínáltak rengeteg zöldséggel. Jobban körbenézve kicsit meglepő volt a neon hármasoltár és a szentek szobrai, meg a jézusos falióra.
Újra motorra pattanva városnézni indultunk. Az utcán egyébként sokan maszkot hordanak, ennek pedig három oka van. Egyrészt, hogy ne barnuljanak le, másrészt, hogy kevesebb legyen a por, végül pedig állítólag hűsítően hat a hőségben. Az első indokot tényleg komolyan veszik, ez akkor is kiderült, mikor este turistaképeket nézve gyanús volt, hogy farmerben és kabátban császkálnak a tengerparton. Nem, nincs hideg, nem akarnak lebarnulni, mert itt az a proli.
Lefekvés előtt két kis állatkát fedeztem fel a falon sprintelni. A fehér színű, 6-7 centis gyíkok esténként beosonnak az ablakon. Nga régebben próbálta rovarirtóval kicsinálni őket, ami nem sikerült, viszont megeszik a lámpa fényére gyűlő rovarokat, és az ágyba nem másznak be, nyugtatott meg.
Ez a fajta keresztbe-kasul motorozás nekem inkább egy túlélő túrának tűnt.
VálaszTörlés